Zayn szemszöge:
Nagyon elszúrtam. A srácok biztatnak hogy rendbe hozom meg minden, de kevés esélyét látom.
- Zayn Macsóóóóóóóóóóó!- jött be a szobámba üvöltve Louis. Mivel nem válaszoltam hanem lehajtottam a fejem, és szomorkodtam, leült mellém.
- Ahelyett, hogy itt búslakodsz rendbe hozhatnád.- mondta.
- De hogy? Annyira fáj, hogy lefagyott az agyam és normális gondolkodni se tudok...
- Na jó....Ezt még megfogom bánni, de a tesóm vagy és szeretlek, Bella meg a kb az "anyám" és őt is szeretem....Ámen...- mondta majd felpofozott.
- Áúúúcs ezt mért kaptam?- kérdeztem dühösen.
- Hogy felfrissülj.....Liammmmmmmmm!- ordítottam miközben kirohant a szobából, én meg utána.
- Mi vaan?- jött ki a konyhából. Louis mögé bújt és ott kergetőztünk míg fel nem borítottuk Liamet.
- Upsz...Bocsi..- mondtam, és felsegítettem.
- Mi a szösz van veletek?- kérdezte miközben minket fürkészét.
- Louis felpofozott...- mondtam.
- Hogy észhez terítselek basszus....Van agyad, tudsz gondolkodni találj ki valamit, csináld meg, és béküljetek ki!!- parancsolta Louis.
- De akkor se kell felpofozni!!- mondtam majd felmentem a lépcsőn.
Bella szemszöge:
Tegnap óta nem nagyon gondoltam Zaynre, csak néha néha de akkor is csak kicsit, de többször is tettem volna, ha nincs itt Dani és Jess. Tegnap egész nap velem voltak és boldogítottak. Épp twitteren lógtunk, mikor Harry nyitott be.
- Na csajok, ti most kifele!- mondta, nem értettük így mindannyian felálltunk és kimentünk. Legalábbis Jess és Dani mikor én akartam kilépni Harry megfogta a karom.
- Te maradsz!- mondta. Én kérdően a lányokra néztem ők csak megvonták a válluk majd Niall rohant végig a folyosón magával rántva a lányokat. Mi is becsuktuk az ajtót, és leültünk az ágyra.
- Na? Mit akartál mondani?- kérdeztem mosolyogva.
- Öm először gyere velem..de öltözz fel valami normális ruhába...- mondta mosolyogva mire én csak vállat vontam és bevonultam a fürdőbe.Ezt a supermanes pólót, és ezt a gatyát vettem föl evvel a szögecses bakanccsal.
- Szép vagy..Mint mindig Hugi.- mosolygott Harry mikor kijöttem, a fürdőből.
- Mióta vagyok Hugi?-kérdeztem röhögve.- Idősebb vagyok.- mondtam és Harry mellé álltam.
- De csak 1 évvel. És akkor is a hugii maradsz.- mosolygott, majd elindult volna a lefelé de megállítottam.
- Csak előtted Harold, mert ha leesnél akkor elkaplak..- röhögtem, mire Harry szúrós szemekkel nézett.
-Jaj majd elfelejtettem hozz még egy pár ruhát..-mondta. Én furán néztem rá majd megvontam a vállam és tettem amit mond, beraktam egy táskába más, más ruhákat.Majd elindultam lefele. Mikor Ő is leért előre ment én meg loholtam utána.
20 perc múlva*
- Harry!!!! Már vagy húsz perc gyalogolunk. Hol a rákban van ahova vinni akarsz?- nyávogtam.
- Bella! Nyugi van mindjárt ott leszünk.- mondta és tovább sietett. De én nem bírtam a tempót és leültem ott ahol voltam. Harry vissza nézett, sóhajtott egyet majd vissza jött.
- Ennyire megerőltető lenne 20 p gyalogolni Kislány?- kérdezte kisfiús mosollyal.
- Nem te mész olyan cipőben ami töri a lábad, tehát Shut up!!- mondtam. Harry megfordult én meg megragadtam a pillanatot és a hátára ugrottam amitől megremegett.
- Héé! Erröl nem volt szó!-mondta sértődötten.
-Harry......Azok a fürtök...- mondtam kislányos hangon miközben a haját birizgáltam.
- Jó de csak mert a nőv....- de ezt nem mondta tovább.- Mind 1...De figyelj..viszlek, de a hajamba csak ÉN túrhatok..--mondta miközben elindult...
-Ez az bevált....-gondoltam magamba.
Mentünk még egy picit majd egy gyönyörű helyhez értünk, ahol Harry lerakott.
- Ez gyönyörűű!- ámultam el.
- Reméltem hogy tetszik..Na most pózolj és fotózlak..- mondta én meg elég furán néztem rá....- Ahh..Tudom hogy szeretsz fotókat csinálni illetve szereted ha fotóznak..múltkor találtam ezt a helyet...és rögtön te jutottál az eszembe...- mondta mire én elmosolyodtam és megöleltem. Majd pózoltam. Ezek a képek születtek rólam:
Harryröl is csináltam egyet:
Vicces volt mert mikor átöltöztem kb 1 km-re távolabb mentem. Harry meg csak röhögött rajtam.
Majd elindultunk hazafelé. Sokat beszélgettünk, és röhögtünk. Egyre jobban szerettem Harryt, mintha kiskorom óta ismerném. Mikor haza értünk föl másztunk az ablakon és leültünk az ágyamra.
- Bella! El kell mondanom valamit. Valószínűleg kifogsz akadni, de remélem hamar lefogsz nyugodni.
- Igen?- kérdeztem mosolyogva.
Harry szemszöge:
Ahogy ült előttem tágra nyílt szemekkel, nem tudtam hogy hogy mondjam el. Biztos hogy kifog akadni, de én nem akarom hogy rosszban legyünk ezek után és a barátságunk rovására menjen, de tudnia kell.
- Bella!...Én..... (continue)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése