Sziasztok! Ne haragudjatok a késésért, csak iszonyat sokat kellett tanulnom+ anyukám kiborult, hogy sokat ülök a gép előtt, és keveset tanulok...stb...de megpróbálok tanulni és részt hozni is!:) Itt a 12. rész! Remélem elnyeri a tetszéseteket!:) És sajnálom, hogy rövid lett.:( xoxo.: Flóraa<3

Harry szemszöge.:
Ahogy ült előttem tágra nyílt szemekkel, nem tudtam hogy hogy mondjam el. Biztos hogy kifog akadni, de én nem akarom hogy rosszban legyünk ezek után és a barátságunk rovására menjen, de tudnia kell.

- Bella!...Én..... (continue)

- Várj! Mielőtt bármit mondanál, Köszönöm a mai napot. Nem gondoltam Zaynre, mert velem voltál. Valószínűleg ha hagytatok volna a szobámba, akkor kisírt szemekkel tele zsepivel feküdnék az ágyamon .... Tehát Köszönöm!.- vágott közbe Bella mosolyogva.- Na de mit akartál mondani?

- Bella...Én...- majd sóhajtottam egyet.- A testvéred vagyok..- mondtam lélegzet lélegzetvisszafojtva.

- Huh ez jó....Ez jó poén volt...- röhögött...- De most komolyan mit akartál?

- Bella! Komolyan mondom!- mondtam mire a mosolygó arca komorrá vált.

- Tehát....Te az én öcsém vagy..Ez nem lehet!-rázta meg a fejét.

- Pedig így van....Mikor megszülettem,  valaki megzsarolt minket  hogy ha nem adják oda  egyikünket, akkor megöli mind a kettőnket. Anyuék nem hittek neki, de aztán késsel fenyegetőzött,  de nem adtak oda  nekik. De egyszer este mikor lefektettek minket, másnapra sehol se voltál.  Anyu évekig csak sírt, Ő azt mondta hogy a munka miatt van, és én el is hittem neki, ugyanis nem emlékeztem rá.... Később kiderült, hogy a nevelő szüleid vittek el, és neveltek föl....

- Nem!!!- kiabált.- Az én szüleim meghaltak....én Adams vagyok, nem Styles.....A szüleim nem loptak el...Ez nem lehet..- mondta szinte már sírva.

- Cssss Bella! Nyugodj le!

- Harry nyugodjak le?? 19 ismétlem 19 évig hazugságban éltem, 19!! Nem voltak képesek elmondani az igazat??? Miért kellett ellopniuk? Ugyan olyan voltam/vagyok mint a többi gyerek/ ember......Nem vagyok különb!!!- mondta majd ráugrott az ágyára és sírni kezdett. leültem mellé és elkezdtem simogatni.- Mióta tudod??-kérdezte.

- Én....

- Harry MIÓTA TUDOD??- kiabált.

- 1 éve...- hajtottam le a fejem. Ő elkerekedett szemekkel nézett majd megrázta a fejét.- Bella! Én elakartam mon....

- Nem Harry! Menj ki!! Hagy békén!- mondta sírva és vissza hajtotta az ágyra a fejét..Én szomorúan kimentem az ajtón.

Bella szemszöge:

Nem hiszem el hogy Harry a testvérem. Igen nagyon szeretem, de 1 évig nem mondott semmit! Plusz hazugságban éltem..És a szüleim.....Elegem van!!! Megfürödtem ,majd lefeküdtem aludni. Körülbelül 2 órán át szenvedtem és sírtam egybe....Mikor már majdnem elaludtam hallottam, hogy valaki apró köveket dobál az ablakomra. Álmosan felkeltem, majd oda csoszogtam az erkélyhez  Mikor kimentem nagyon meglepődtem. Zayn volt ott. Az egész kert tele volt gyertyákkal ami azt a feliratot mutatta, hogy: 'I Love You!<3'. Zayn a Moments sorait énekelte egy csokor rózsával, és csokival a kezében.. Könnybe lábadt a szemem. Mikor vége lett nem tudtam mit mondani, csak álltam ott, és nem bírtam megmozdulni. Kirohantam a szobámból le az emeletre ki a kertbe. Zayn még mindig kint volt, de szomorúan a földön ülve. Gondolom azt hitte hogy ott hagyom, és nem bocsájtok meg neki. Mikor meglátott felpattant, én meg a nyakába ugrottam.

- Akkor megtudsz nekem bocsájtani?- kérdezte.

- Igen, de bízni még nem tudok!- mondtam mire elmosolyodott és megcsókolt. Az összes lepkém fellángolt, és táncot jártak. 

- Bocsánat....- mondtam a csók után.

- Miért kérsz bocsánatot?- kérdezte mosolyogva Zayn.

- Hát, hogy te ki vagy öltözve, én meg köntösben, össze kócolt hajjal, smink nélkül állok előtted ..- mondtam lehajtott fejjel.

- Ez nem igaz! Te smink nélkül  összekócolt hajjal is gyönyörű vagy!! És a ruha meg nem számít! - nézett bele a szemembe, mire elmosolyodtam és újra megcsókoltam. Majd elfújtuk a gyertyákat és bementünk a házba. Lefeküdtünk az ágyamra és egymást fürkésztük. Annyira szeretem azokat a pillanatokat amikor az ágyon fekve nézünk egymás szemébe. Most is, mint mindig elvesztem gyönyörű mogyoró barna szemeiben. Kis idő múlva magához húzott, és belepuszilt a nyakamba (amitől libabőrös lettem), majd a fülembe suttogta.

- Szeretlek!- mondta majd megcsókolt.

- Én is Zayn!- válaszoltam.  Majd elaludtunk. Reggel mikor felkeltem Zayn még aludt, egy darabig még néztem ahogy alszik, majd lementem. A lépcsőnél megálltam  majd újra elindultam.  Még senki sem volt fönt, legalábbis azt hittem.  Harry ült a fotelba és Spongyabobot nézett. Vettem egy nagy levegőt majd lehuppantam a legmesszebb lévő fotelba, mire Harry felfigyelt.

- Jó reggelt Álomszuszék!- mosolygott kedvesen, de én mintha meg sem hallottam volna néztem tovább a tvt. Éreztem ahogy Harry engem néz, így odafordultam.

- Megtudhatnám miért nézel?

- Még mindig haragszol mi?- sóhajtott. Én szem forgatva visszafordultam. Még mindig éreztem hogy néz ezért felálltam és kimentem a konyhába.

- Bella! Sajnálom! De nem tudtam hogy mondjam, el...És olyan jóba lettünk, hogy féltem,hogy ez a barátságunk rovására fog menni. És igen, én is kiborultam, talán 1 hónapon át nem beszéltem a szüleimmel. De lenyugodtam mert egy ilyen csodás nővérem van...- jött be Harry. Én még mindig csak bámultam ki a fejemből..- Klassz!- mondta majd kiment. Felálltam és utána mentem.

- Harry várj!- rántottam vissza és megöleltem.- Szeretlek Öcskös!- mondtam, mire elmosolyodott.

- Én is Hugiii...

- Harry 19 vagyok..idősebb.. érettebb..és okosabb...- toltam el magamtól.

- Chh..azt nem hiszem...És azért vagy Hugii, mert Nőviinek nem hívhatlak..Már mint de , de furán hangzik.....- elmélkedett, mire elröhögtem magam.... Később a többiek is lejöttek. Mikor Zany lejött megfogta a  kezem, mire mindenki elkezdett ujjongani..Majd gyorsan csináltam reggelit.

- Hé! Most, hogy szent a béke...Nem akarunk elmenni vidámparkba?- kérdezte Louis. Mindenki bólogatni kezdett, majd minden szem rám szegeződött. Rá néztem Jessre és szemmel 'megbeszéltük" a dolgokat.

- Ne haragudjatok  de nem megyek. De ti  menjetek, és érezzétek jól magatokat!- mosolyogtam kedvesen. Még egy darabig győzködtek, majd falatták és elkezdtek készülődni. Mindenkitől elköszöntem, majd mikor Zaynhez értem meglepődtem.

- Hát te? - néztem Zaynre akin melegítő gatya volt.

- Én nem megyek...Bocsi srácok..Jó szórakozást!- mondta.

- Nem Zayn! Te is mész!.- mondtam.

- nem nem megyek...- majd mielőtt válaszolhattam volna becsukta az ajtót. Éss abban a pillanatban begörcsölt a hasam, és úgy ahogy voltam összeestem.

- Úristen! Jól vagy?. -jött oda Zayn. Én csak bólintottam, majd leültem a kanapéra. Nah igen ezét nem akartam menni. Zayn leült mellém, és megfogta a kezem.

- Na látod? Ezért nem akartam, menni...- mosolygott, mire értetlenül néztem.

- De honnan?- értetlenkedtem.

- Néha jobban megértem a lányokat, mint a fiukat..- mosolygott, mire én is elmosolyodtam.  Leültünk tévét nézni, majd egy idő után Zayn kiment a boltba. Visszatért egy csomag tamponnal, és egy doboz csokival. Majd lefeküdt mellém és elkezdte simogatni a hasamat.....